~Gossip Girl Idézetek~

~Gossip Girl~

~Hibák. Mind elkövetjük őket. Általában úgy kezdődik, hogy csupán jót akarunk Például titkolózunk, hogy megóvjunk valakit, Vagy kis távolságot tartunk attól a személytől, akivé váltunk. Néha nem is tudjuk mekkorát hibáztunk, csak mikor már késő, Vagy időben észrevesszük, hogy jóvá tudjuk tenni. De minden hiba okkal történik, Ezáltal megtanulod a leckét, amit máshogy sosem tanultál volna meg... Remélhetőleg, többet nem követed el ugyanazt még egyszer.

~Szerelemben és háborúban, minden fegyver kárt okoz. Csak az a kérdés ki marad életben, hogy tovább harcoljon.



~Olyan szomorú, hogy mindnyájan a szerencse óriáskerekéhez vagyunk láncolva.  Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a szerelmet folyton más szemszögből  látjuk. Míg az egyik pár élvezi a fellendülést...addig a másik pár lefelé veszi az  irányt. De akár fent vagy, akár lent, ne helyezd magad kényelembe, mert arra  biztosan számíthatsz, hogy a kerék tovább fog forogni..:)

~Egy királynőnek ridegnek kell lennie. Boleyn Anna csak a szívét követte és végül lefejezték. Ezért a lánya, Erzsébet elhatározta, hogy sosem megy férjhez. Az országhoz volt hű. Nem kényszerítheted az embereket, hogy szeressenek, de elérheted, féljenek tőled..

~Csak úgy mint az évszakok az emberek is képesek változni. Nem túl

gyakran esik meg, de amikor igen, majdnem mindig jó. Néha a törött az, ami újra egész lesz. Néha nyitni kell az új emberek felé és beengedni őket. De legtöbbször csak egy embert érint, aki valójában fél kimutatni, mit is érez, mikor megkapja a lehetőségét annak, amit sosem remélt. És néhány dolog sosem változik.

~A nyár végének közeledtével szeretném megosztani veletek a tapasztalataimat a nyári flörtökről. Gossip Girl nyári kalauza: - 1. számú tipp: ne aludj el menetközben. Így elkerülöd a reggeli szájszagot és a kínos beszélgetést. A ráébredésnél csak a felébredés rosszabb. - 2. számú tipp: Nyáron nincs olyan, hogy "MI", csak "TE" és "ÉN". Találd ki előbb, te hol ülsz, mielőtt felültetnek. Enyelegni júliusban és augusztusban is tudtok, de hol lesztek szeptemberben? - 3. számú tipp: Legyen időd gyönyörködni a virágokban. Igaz az, hogy minden jónak vége szakad egyszer és ez alól az augusztus sem kivétel. Nem véletlenül hívják levélhullásnak.;)

~Ahogy már kitalálhattátok, Upper East Side-iak, a törvénynek soha nem volt esélye a tilalom ellen. A szabadság emberi természet. És nem számít mennyi ideig próbál jónak maradni valaki, nem lehet elnyomni a rosszat egy lányban.

~A felnőtté válás egy dolgot jelent: függetlenséget. Mind vágyunk rá. Néha más embereket használunk, hogy kiharcoljuk magunknak. Néha a másikban találjuk meg. Néha a függetlenségnek ára van. És ez az ár lehet nagyon borsos is. Mert a legtöbbször harcolnunk kell, hogy kivívjuk függetlenségünket. Soha nem adjuk fel és soha nem mondunk le róla.

~A mesék annyira kimentek volna a divatból, hogy a hercegnőknek már mindent maguknak kell csinálniuk? Nevezz régimódinak, de néha a tündérmese végződéséhez az kell, hogy a herceg megemelje a seggét, és felnyergelje a paripáját:)

~Úgy éld minden napodat, mintha az volna az utolsó" - ezt szokták tanácsolni, de őszintén, kinek van erre energiája? Mi van, ha esik az eső, vagy ha az embernek kicsit nyomott a hangulata? Az egész valójában teljesen kivitelezhetetlen. Sokkal jobb, ha egyszerűen csak megpróbálsz jó, bátor és vakmerő lenni, és nyomot hagyni magad után a világban. Nem kell teljesen megváltoztatni a világot, csak azt a kicsit, ami körülötted van. Mondjuk változtasd meg az emberek életét a művészettel! Becsüld meg a barátaidat, maradj hű az elveidhez, élj szenvedélyesen, élj teljes és jó életet. Tapasztalj új dolgokat. Szeress és szeressenek viszont, ha lehetőséged van rá.

~Mindannyian sebezhetőek vagyunk. Szükségünk van legalább egyvalakire, akivel megoszthatjuk a legnagyobb gondjainkat is - egy emberre, aki azt mondja: "Szeretlek és elfogadlak téged úgy, ahogy vagy, bármi is történjék.

~Kell hogy érezzük, hogy nem vagyunk egyedül ebben a nagyon nagy világban. Szükségünk van a késztetésre, hogy keressük a boldogságot valaki mellett akinek az ottléte többet jelent mindennél.
Amíg nincs meg, addig valahol egy hang legbelül nem marad nyugton, néha elcsendesedik, de nem nyugszik, amíg meg nem találod, és nem lesz 100%, hogy már soha többé nem leszel magányos. Mert Ő ott van. Veled van.

~Mert én egyszerűen tudom, hogy létezik. Teljes lényemmel, lelkem minden egyes apró porcikájával érzem. Itt van, meg ott is. Mindenhol.Ott a te szívedben is. Ott motoszkál, csak várja hogy a felszínre hívd, hogy érezd...csak engedd át magad Neki...bízz benne, higgy benne... tudd biztosra, hogy minden egyes útra okkal visz, hogy minden hajtűkanyar érted van.És ha most nem is érzed teljesen, és átkozod hogy egy köcsög érzés. Hidd el... lesz majd olyan pillanat - és azt fogod kívánni hogy örökké tartson- amikor szemtől szemben ott áll majd előtted... és arcul csap az igazság. Létezik. Itt van. Nem kell remélned, megkérdőjelezned... tudd biztosra ...Létezik! A Szerelem létezik!:)

~Mind álarcot viselünk, különféle okokból. Néha azért veszünk fel egy álarcot, mert valójában eggyé szeretnénk válni vele. Néha azért viseljük, mert képtelenek vagyunk szembenézni azzal, ami alatta van. Néha azért viseljük, mert valaki más szeretne minket másnak látni. És néha azért viselünk álarcot, hogy ne derüljön fény személyünkre. De az a baj az álarcokkal, hogy bármelyik pillanatban leránthatják rólunk őket!..:)

~Ebben a nagy rohanásban... ami nap mint nap körül vesz minket... van elég időnk magunkra?... Párkapcsolat ide vagy oda, de az ami minket tölt fel, legyen az bármi. Van elég időnk rá? Vagy túlságosan is lefoglal az, hogy tartsuk a tempót és ne essünk ki a rutinból és ne maradjunk le? 
Vajon, ha elég időt szánnánk magunkra, kevesebbnek éreznénk magunkat más területeken, például a munkában?Melyik a jobb érzés, maximálisan teljesíteni elvárásoknak, vagy jól érezni magunkat a bőrünkben?Úgy érezve, hogy tudatában vagyunk önmagunknak, úgy lefeküdni esténként, hogy minden rendben volt a mai nappal, és semmi sem hiányzik belőle...:)

~Az élet nem más, mint döntések sorozata. 
Egyszer tévútra visznek, máskor pedig hozzásegítenek ahhoz, hogy megvalósítsd az álmaidat. Gyakran egyetlen apró, látszólag semmiségnek tűnő döntésnek van a legnagyobb hatása életünkre. Honnan tudhatnánk előre, mikor döntünk helyesen? Hogy jó szakmát, társat, barátot, életutat választottuk-e? Sehonnan. Az életben sajnos nincs lehetőség arra, hogy egy pillanatra belenézhessünk egy másik életbe, hogy kiderüljön, milyen lenne a sorsunk, ha minden másként alakul. Ha a bárban másik fiú lépoda hozzánk, ha másik állásajánlatot fogadunk el, ha... Rengeteg a ha. 
De érdemes-e egyáltalán azon gondolkodni, mi lett volna, ha? Szerintem nem. Valamiért azokat a döntéseket kellett meghoznunk, valamiért azt az állást és azt a fiút kellett választanunk. Mindennek úgy kellett történnie, ahogyan megtörtént. Nem másként.Mégiscsak hiszek valamiben. A sorsban. És abban is, hogy a történetünk előre meg van írva.

~Dolgok, amelyek sosem tűntek különlegesnek, egyszer csak sugározni kezdtek, mert neki megakadt rajtuk a tekintete. Világom megnőtt, mert tudatom megkétszereződött. Ezt nagyon világosan éreztem. Már nem csak a saját gondolataimból állt, hanem hirtelen belekerült minden, amit ő gondolt, érzett, amire vágyott, amiben hitt.

~Egyesek szerint a szerelem olyan, akár egy folyó; mások szerint olyan, mint egy lökött dal. Néhányan azt mondják, a szerelem mindenhol ott van: felemelő érzés. Vannak, akik szerint a szerelem olyan, akár a nevetés az esőben.

~Habár a legtöbb ember úgy hiszi, hogy az agyunk irányítja cselekedeteinket, gyakran megesik, hogy a szívünk veszi át az irányítást. A legőrültebb dolgokra késztethet minket. De arra is rávehet, hogy új dolgokat próbáljunk. Mert ha kitárjuk szívünket, felfedezhetjük a szerelem világát, és kellemesen csalódhatunk azokban, akiket már régóta ismerünk. De sajnos a szívünk nagyon érzékeny, és mikor összetörik, minden összeomlik körülöttünk.

~Sokan mondják... az egész élet egy nagy színjáték.
Talán igaz is.
De aztán majd lesz olyan valaki, aki mellett az álarcot nyugodtan leveheted. Nem lesz több "következő felvonás". Csak egy véget nem érő színdarab aminek minden percét ki akarod élvezni, minden percét teljesen át akarod élni.
Kell. Kell hogy legyen valaki, aki ott áll mögötted, és bármi történik, bárhogyan is alakulnak a dolgok ott is marad. Szilárdan áll melletted, és egy pillanatig sem fogsz kételkedni abban hogy ott marad-e.

~Annyira görcsösen ellenkezünk, annyira taszítjuk azt, hogy összeolvadjunk másokkal. Annyira vágyunk arra, hogy ne egyek legyünk a sok közül, hanem az egyetlenek. De vajon van értelme?...

~Szeretlek. 
Afféle nagyon-nagyon erős, tettetem, hogy szeretem a zenédet, hagyom, hogy megedd az utolsó szelet tortát, egy nagy rádiót tartok a fejem fölé az ablakod alatt, annyira szeretlek, hogy már gyűlöllek módon. 
Válassz engem! Maradj velem! Szeress engem!

~Azt mondják, egyszer minden út véget ér. De néha úgy érezzük, mintha ez nem a vég, hanem a kezdet volna. Még ha úgy is érzed, hogy hosszú utat jártál be, hirtelen azon kaphatod magad, hogy kezdhetsz mindent elölről, hiszen minden út tele van kanyarokkal és fordulatokkal. És egy rossz lépés is katasztrófához vezethet. De történjék bármi, tartanod kell az irányt, s ki kell kövezned a saját utadat.


~Rengeteg út van és rengeteg zsákutca. Rengeteg lehetőség és rengeteg rossz döntés. Megyünk az úton, ami adatott, és néha megesik, hogy az ember lánya egyszerűen eltéved, mert rossz sarkon fordul be. Nem érdemes azon rágódni, mi lett volna ha... Meg kell keresni a helyes utat, és tovább kell menni. Mindannyian a saját utunkat járjuk. És mi a cél? Hogy megvalósítsuk önmagunkat.

~Egyszerre minden megváltozik. Magunk mögött hagyjuk a múltat és sebesen száguldunk az ismeretlen felé. A jövő felé. Távoli helyekre utazunk, hogy megpróbáljuk megtalálni az utunkat. Vagy megpróbáljuk elveszíteni önmagunkat és otthon keresünk élvezetet. A bajok akkor kezdődnek, ha nem vagyunk hajlandók változtatni és ragaszkodunk a régi szokásainkhoz. De ha túlságosan ragaszkodunk a múlthoz, a jövő talán sosem jön el.

~Ha családról van szó , a szívünk mélyén mind gyerekek vagyunk még. Nem számít, hány évesek vagyunk, mindig kell egy hely, amit otthonunknak nevezhetünk. Mert azok nélkül, akiket a legjobban szeretünk, menthetetlenül egyedül érezzük magunkat a világban.

~Gyakran mondják, hogy az igazságtól függetlenül az emberek azt látják, amit látni akarnak. Néhányan talán visszalépnek, és rájönnek, hogy ugyanazt a nagy képet nézegették egész végig. Néhányan talán látják, hogy a hazugságaik majdnem utolérték őket. Néhányan látják, ami ott volt előttük végig. És aztán ott van a többi ember, akik olyan messze futnak, amennyire csak tudnak, hogy ne kelljen egymásra nézniük.

~Ha egy dolog van, amit megtanultam, hogy nincsenek pletykák titkok nélkül. Bátornak kellett lenned, hogy felfedd a titkod, csak hogy felhasználják ellened… Vagy valaki más titka hatással van rád, váratlan módon. Van egy-két titok, amit boldogan tartasz meg. A másik felét viszont mélyebbre ásnád, mint valaha voltak. De a legveszélyesebb titok az igazság, amit úgy gondoltál, hogy sosem tudsz felfedni, amit ha egyszer kimondanak, minden megváltozik.

~Mindenki tudja, hogy családot nem választhatsz, de barátokat igen, és egy vérvonalak és bankszámlák uralta világban egy barát kifizetődő. Bár a legjobb barátnőd is elküldhet a francba, szent igaz, hogy mindannyiunk kevésbé lenne gazdagabb nélkülük.

~Nem kell elveszíteni magadból a lányt ahoz ,hogy nő lehess.

~Válltömések jönnek mennek,de a barátság örök.Mert még ha nem is tudod ,merre tartasz,segít a tudat,hogy nem egyedül mész oda.Senki sem tudhat mindent és néha a legjobb,amit tehetünk,ha bocsánatot kérünk és hátrahagyjuk a múltat.Máskor pedig a jövőbe kell tekintenünk,és habár azt hisszük,hogy mindent láttunk az élet még tartogathat meglepetéseket,és még mindig megtudjuk lepni  saját magunkat is.

~Nem kényszerítheted,hogy az emberek,hogy szeressenek,de elérheted,hogy féljenek tőled.

~Néha a sors összehoz két szerelmest csupán azért,hogy elszakítsa őket egymástól.Néha a főhős végül helyesen választ,de az időzítés mindig rossz.És ahogy a mondás tartja,az időzítésen múlik minden.

~A bosszú.Úgy hírlik,hidegn tálava a legjobb.

~ Ha két ember célja,hogy együtt legyenek, meg találják egymáshoz vissza az utat.

~Legfőképpen sajnálom .Én soha nem adtam fel!

(Chuck Bass)

~Jó megmondhatod Jézusnak, a ribanc visszatért. ;)
                                                                                                         (Georgina Sparks)

~Csak azért mert itt vagyok neked minden alkalommal,nem azt jelenti,hogy biztosított is.

~Ölelés...~

~Ölelés...~

"Néha nem a szó kell... Nem a beszélgetés, nem az írás. A megoldás nem mindig a szó. Hanem egy ölelés. Amiben sokkal többet adsz minden szónál. Mert szavakban nem mindig találod el, amit hallani szeretne. De az ölelésben éppen azt fogja hallani. Amire szüksége van. Rád."

"Csak egy nagy ölelésre vágyom, egy olyanra, ami ha csak egy percre is, de eltüntet minden problémát, és elhiteti, hogy minden rendben lesz annak ellenére, hogy tudom, már most a helyén van minden."

"Van az ölelés... Az ölelés, ami túl van minden szavakba foglalható érzésen. Az ölelés, amely kimondja ezt a nem létező szót. Az ölelés, amely titokzatos úton adja tovább a szív érted-dobbanását. Az ölelés, amely nem átölel, hanem körülvesz, magába zár, elrejt, megóv. Az ölelés, ami fényes nappalod és édes álmos éjjeled. Az ölelés, ami ételed, italod, társad, életed. Az ölelés, amelynek neve van, létezik, lélegzik, él. Az ölelés, aki szeret téged, érez téged, benned van. Az ölelés, aki magát adja neked ölelésében. Létezik ilyen ölelés."

"Tudom, hogy mire vágyom. Érzem legbelül, és igen, van, hogy kivetítem másra. Valakire, aki nem is tudja, hogy mi az, hogy ölelés vagy hogy szeretet - számomra. De én tudom, hogy nekem mit jelent, így csak egy gyenge pillanat kell, hogy el tudjam hitetni magammal, hogy amit kapok, az elég."

"Vannak napok, amikor kicsit minden a helyére kerül. A bűnök, a hibák megbocsáttatnak, és még az idegent is nagy ölelés fogadja. Ilyenkor elégedetten dőlünk hátra, mondván: túl vagyunk a nehezén."

"Én nem félek. Az ölelés az utazáshoz, a sétához, a kiránduláshoz kell. Szeretném veled látni a világot, és ha szorosan átfogjuk egymást, akkor nem veszhetünk el."

"Egy őszinte érintéssel több szeretetet adhatunk át öt másodperc alatt, mint szavakkal órák alatt. Ha valakit megölelünk, akinek rossz napja volt, több jót teszünk vele, mint az összes kiejthető szóval a világon. Ha valakit egy meleg öleléssel köszöntünk, az önmagában teljességgel elmondja: nagyon örülök, hogy látlak!"

"A tél ölelésében tudja meg az ember, hogy lelke mélyén a nyár soha nem múlik el."

"Ha barátod vagyok - érints meg. Semmi sem mutatja jobban szeretetedet, mint egy meleg ölelés. Mikor szomorú vagyok, egy gyógyító érintés mondja el, hogy szeretsz. Azt mondja el, hogy nem vagyok egyedül. Lehet, hogy az érintésed minden, amit kapok. "

"Az ölelés lecsendesíti a lelket, megnyugtat. Egy pár pillanatra el tudja feledtetni a világi dolgokat, a problémákat és erőt ad."

"Egy ölelés, csend, s tudod, hogy a szavak nem számítanak ilyenkor semmit sem..."

"Csak egy nagy ölelésre vágyom, egy olyanra, ami ha csak egy percre is, de eltüntet minden problémát, és elhiteti, hogy minden rendben lesz annak ellenére, hogy tudom, már most a helyén van minden. Nem kell több, nem vágyom másra, csak egy erős karra, ami megvéd és támogat. Megölel és megnyugtat. Átkarol és védelmez. Figyel rám, ha elbotlanék, és felhúz, ha már úgy érezném, nincs erőm. Akkor talán könnyebb lenne. De most nincs itt az ideje. Nincsenek ölelések, nincs támasz, de nem is baj. Meg kell erősödnöd. Az Élet segít benne. De valahogy néha... néha csak úgy jó lenne egy ölelés. Hiába. Emberek vagyunk."

 

"Ölelés.Mindegy,hogy találkozás,vagy búcsúzás. A lényeg az érzés,hogy évekig is ölelnéd őt."

"Az ölelés arra jó,hogy tudasd másokkal szereted őket,anélkül,hogy egyetlen szót is mondanál."

"Egy ölelésnek hatalmas értéke van.Segít abban,hogy szavak nélkül tudasd a másikkal mit érzel iránta.Ha rossz napod van,ha ideges vagy egy ölelés segít megnyugodni.Érezteti,hogy biztonságban vagy.Egy ölelés segít kibékülni,segít jobban,sokkal jobban szeretni.Egy ölelés lehet fájdalmas,boldog,lehet tiltott vagy éppen titkos.De felesleges SOHA!"

~Csalódásról, szakításról..~

~Csalódásról, szakításról..~

"Azok, akik sokszor csalódnak az emberekben,megkeményítik  a szívüket,és elhatározzák,soha többé semmit nem várnak el a többiektől,hogy ne kelljen újra csalódniuk."

"Csalódtam sok mindenkiben és legjobban én sérültem. Csak egy kérdés:Mi értelme bízni az emberekben?."

"A csalódások valójában csak erősítenek.Színesítik az utat, és megmutatják saját erődet.Azt amiről néha megfeledkezel,azt,amit néha figyelmen kívül hagysz." ( Oravecz Nóra)

"Mikor szeretsz valakit,igazán szereted őket,legyen az barát vagy szerető,feltárod előttük a szíved.Egy olyan részedet,amit senki másnak nem adsz,nekik adod,és egy olyan részbe engeded őket, amit csak ők tudnak megsebezni.Szó szerint átadod nekik a borotvát térképpel,hová vágjanak a legmélyebben és legfájdalmasabban a szívedben és a lelkedben,és amikor belevágnak,az tönkretesz,mintha kivágnák a szívedet.Ott maradsz meztelenül feltárva,azon tűnődve,vajon mit csináltál,hogy ekkora fájdalmat akarnak okozni neked,mikor  mindössze annyit tettél,hogy szeretted őket."

"Néha túl sokat várunk el másoktól,azért,mert mi megtennénk ennyit értük."

"Minél jobban bízol,annál jobban csalódsz!"

"Azt mondott megváltoztam?Nézd meg,hogy hány emberben csalódtam.Hogy hányan vertek át,használtak ki,röhögtek rajtam a hátam mögött.Igen,más lettem.Már nem bízok az emberekben.Nem engedek közel magamhoz senkit.Félek bízni.Félek szeretni.Ezt tették velem az emberek.Igen rohadtul más lettem."

"A csalódás akkor a legrosszabb,mikor abban csalódunk akiben hinnünk kéne."

"Nem fogok hinni többé az emberekben,mert egy ember becsapott.Gyűlölni fogom azokat,akik elrejtett kincset találnak,mert én nem találtam meg az enyémet.

"Becsukom a szemem és megint rád gondolok,de nem nyitom ki soha,mert tudom,hogy csalódok."

"Nem vagyok az a típus, hogy kiboruljak és sírjak. Mert sosem engedem szabadjára a szívemet mióta te össze tiportad..."

"Hát láss olyannak, amilyen valóban vagyok. Nem én hazudtam, ha szemed csak a részt látta bennem, és a jóban, mely részem, ismerni vélt engemet. Álmoddal mértél; én az álmodónak mit mondhatok? Ne légy a börtönöm! Csalódtál, de ne tarts engemet csalónak, amiért álmaidhoz nincs közöm."

 

"Az első szerelem mindig nyomot hagy a szívekben, mondják. Én már tudom,
hogy valóban így van. Még azt is mondják, hogy az első szerelemtől való  elválás nehéz.
Nem! Épp az a nehéz, hogy sohasem válsz el, a szíved mindig felé húz, de nem szabad már úgy gondolni rá.”

"Vannak dolgok, amiket nem akarunk, hogy megtörténjenek, de el kell fogadnunk. Ugyanígy vannak emberek is, akik nélkül nem tudunk élni, de néha el kell engednünk őket…”

 "Amikor én azt mondtam, hogy örökké szeretni foglak, akkor nem vicceltem.. és tessék, még most is szeretlek.. pedig tudom,hogy te már nem.."

"Nem lesz fellángolás újra,mert már nyitva a szemem,nem kell a mosolyod és nem kellesz Te sem."

"Bármit teszel hidegen hagy,mert mától csak egy idegen vagy."

"A világon mindennél jobban szerettem őt. Csak éppen nem fogtam föl, milyen drága kincs is a szerelem, és mennyire törékeny, egészen addig, amíg össze nem törtem a saját két kezemmel."

"Arra gondolunk legtöbbször, akit legjobban szeretnénk elfelejteni."

"Fáj, hogy mással látlak..Fáj, hogy másnak mondod, hogy imádlak..Fáj, hogy neked adtam a szívem és te csak játszottál..Fáj, hogy tudom te csak kihasználtál...Fáj, hogy tudom te már másra vágysz...Fáj, hogy tudom te már messze jársz...Fáj, hogy még mindig szeretlek...Fáj, hogy téged sohasem feledlek..."

"Tudom, nagyon tud fájni egy váratlan szó, s kiderül, Ő már mást szeret, és csak meghalni volna jó."

"Nem az a fájdalom, sírni, zokogni, hanem a fájdalmat mosolyba folytatni. Az ember erős, de a szíve megszakad, ha azt kit igazán szeret, szeretni nem szabad."

"Annyiszor voltam már szerelmes,és mindig azt hittem, hogy ő az, akivel leélem az életemet....De valaki mindig felébresztett."


"Csalódtam sok mindenkiben....és a legjobban én sérültem.....Csak egy kérdés:Mi értelme bízni az emberekben?"

"Talán nincsenek megfelelő pillanatok..válaszok..talán csak el kell mondanod mi bánt olyan nagyon.."

"Megy az idő. Túl gyorsan megy. Csak Én maradok itt. Csak Én nem tudok tovább lépni. Csak Én nem tudok a jelenben élni. Csak Én nem tudom hátrahagyni a múltat. Csak Én nem tudlak elfelejteni. Csak Én nem.."

"Az érzés, hogy nem jön vissza többé... a könnyek, melyek hiába születnek, az emberek, kik örökre szeretnek, a szívek, melyek soha nem feledték, a szívek, melyek egykor még őt szerették, az elmúlás, az elmúlás az, mely mindenről tehet... az is, melyet elűzni végleg nem lehet..."

"Az a baj a tündérmesékkel,hogy csalódást okoznak.A valóságban a herceg mindig rossz királylánnyal megy el és a királylány rossz herceget választ.."